Ábrahám Gyermekei Keresztény Közösség - Krisztus Teste - Eger

"Értsétek meg tehát, hogy akik hisznek Istenben, azok Ábrahám igazi gyermekei." Galata 3: 7/ - A Nyitott Menny irányvonal képviselője

A BIBLIÁRÓL


Ismerjük meg a Bibliát

Biblia. Magyarul azt jelenti: könyvek. A többes szám azt jelzi, hogy a Biblia több könyv gyűjteménye. A Biblia könyvei különböző korokban íródtak. A legrégebbi és a legújabb könyv között több ezer évnyi különbség van. A legtöbb a múlt emlékeit őrzi. Van olyan is, amelyik a jövendőbe mutat. Költői alkotásokat is olvashatunk közöttük. A Bibliának majdnem minden könyvét más írta, mindenki a saját felfogása és gondolkodásmódja szerint. Nagy különbségek vannak tehát az egyes könyvek között. De mind egyfelé mutat: Jézusra. Mindegyik könyv valami módon Jézusról tesz bizonyságot. Ezért egységes könyv a Biblia.
Szentírás. Isten szent és mindaz ami vele kapcsolatba van. A Szentírás megnevezés azt jelenti, hogy a Biblia különleges könyv: Isten könyve. Egészen más mint bármelyik könyv, amit emberek írtak. " Szent " - ez a szó olyan, mint egy pecsét, amit beleütnek a könyvbe: mutatja, hogy kié a könyv.
Isten igéje. A Bibliában Isten szólal meg. " Így szól az Úr " - egyetlen más könyvben sem olvashatjuk ezeket a szavakat, csak a Bibliában. Isten azért íratta meg a Bibliát, hogy olvassuk. Azért szól hozzánk, hogy Őt megismerjük és örök életre jussunk. Azt akarja, hogy szavát tovább adjuk és hirdessük. A Bibliát a Könyvek Könyvének is nevezhetjük.

Ószövetség:

A Biblia első része az Ószövetség. A Krisztus születése előtt készült 39 iratot tartalmazza. Izrael népének szent könyvei ezek. A Krisztus születése előtti 11. századtól a 2. századig keletkeztek. Az Ószövetséget a várakozás könyvének is nevezhetjük. Valamilyen módon mindegyik könyv azt a reménységet hirdeti, hogy Isten elküldi a Szabadítót. Előretekintés jellemzi ezeket az írásokat. Valamennyi a jövendőre készít fel.

Újszövetség:

A Biblia második része az Újszövetség. A Krisztus születése utáni 1-2. évszázadokban keletkezett, 27 iratot tartalmaz. A Római Birodalom területén élő keresztyének szent iratai ezek. Az Újszövetség írói úgy tesznek bizonyságot Jézusról, mint akik látták isteni dicsőségét. Megtapasztalták hatalmát, mert ismerték Őt. Krisztus áll írásaik középpontjában. Az Újszövetség könyveit nevezhetjük a visszaemlékezés könyvének is. Íróik visszatekintenek Isten Fiára, Jézusra, akiben felismerték a Krisztust, a várva várt szabadítót.
Az Ó- és az Újszövetség szorosan összetartozik. Az Ószövetség olyan mint egy épület alapja, az Újszövetség az épület. A Bibliában Isten arról beszél, hogy Ő közösségben, szövetségben akar élni velünk. Az első szövetséget a választott néppel, Izraellel kötötte Isten. Arra kötelezte népét, hogy bízzon benne és engedelmeskedjen akaratának. Gondviselést és segítséget ígért Izrael népének. A szövetség Izrael népének hűtlensége miatt felbomlott, de Isten tervét ez nem hiusította meg. Szövetségét kiterjesztette az egész világra, elküldte Fiát közénk. Ebben az új szövetségben, bűnbocsánatot, örök üdvösséget kap az, aki hisz Jézus Krisztusban.
A szövetséget testamentumnak is nevezik. Ez a latin szó megmásíthatatlan végső akaratot jelent. Isten akaratából a Bibliából ezt olvashatjuk:
" Azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére. "
 

- 2 - 

A Biblia neve

A „Biblia" a „biblos" görög szóból ered, magyarul: „könyv". Néha ezt a ki¬fejezést is használták: „BIBLIOTHECA", vagy - Jeromos egyházatya után - „DIVINA BIBLIOTHECA", ami azt jelenti, hogy isteni könyvgyűjtemény. A Biblia éppenséggel nem egy könyv csupán, 66 könyvből áll, melyet kb. 40 különböző szerző írt. Vannak közöttük királyok: Dávid és Salamon; tudósok és orvosok: Ézsaiás és Lukács; teológusok: Ezsdrás és Pál; nagy államférfiak: Mózes, Dániel, Nehémiás; földművesek és halászok: Amós és Péter; zenészek: Aszáf és Korah fiai; próféták: Ezékiel, Jóel stb. Kb. 1500 évre volt szükség, míg mind a 66 könyvet megírták.
A Biblia nevei ezenkívül: „Az Írás" (Lk 4,21; Jn 2,22; Jak 2,23), „Az írások" (Lk 24,27; Jn 5,39), „A szent írások" (Róm 1,2; 2Tim 3,15), „A könyvek" (Dán 9,2). A zsidók úgy is nevezik, hogy „A törvény és a próféták" (Csel 13,15; Róm 3,21 stb.).
Az ÓSZ-i és ÚSZ-i írások ránk maradt gyűjteményét „kánon"-nak nevezik, ez annyi mint szabály, mérték. A kánon tehát a bibliai könyvek összessége, melyeket az idők folyamán mint szent és Isten által ihletett iratokat ismertek el, ellentétben a számos „apokrif"-fel (rejtett értelmű könyvek). A kánon szót először csak az ÚSZ irataira használták. Mégis a bibliai könyvek szent, iste¬nileg ihletett gyűjteményének fogalma már nagyon régi, hiszen már Mózes törvénytábláit és iratait gondosan őrizték megtámadhatatlan értékként a frigyláda mellett (5Móz 31,24-26). Az OSZ-i iratok összegyűjtése és kiválogatása évszázadokig tartott, s azt csupán Ezsdrás fejezte be. Az ÚSZ-i könyvek gyűjteménye, kevés eltéréssel, már Kr u. 200 előtt készen állt. Kánonunk mai alakját a negyedik században végérvényesen szentesítették.

Az Ószövetség felosztása Jézus idejében

A TORA = a törvény. E szó a „járó" igéből vezethető le, amely azt jelenti: tanítani, oktatni. A tóra még ma is megtalálható minden zsinagógában. Ez Mózes öt könyvéből áll, s 52 szakaszra van felosztva. Minden szombaton fölolvasnak egy szakaszt. A görögök ennek az öt könyvnek a „Pentateuchos", nevet adták, ami annyi, mint ötrészű kő.
A NOBIIM = a próféták. A gyűjteményt két nagy részre osztották fel: A nöbüm risónim, az első próféták, vagy: a próféták első csoportja. Ez négy könyvet tartalmaz: Józsué, Bírák, 1-2Sámuel, 1-2Királyok (a két utóbbi csak egy-egy könyvnek számított).  A nöbüm aharónirq, későbbi próféták, vagy a próféták második csoportja. Ez szintén négy könyvet tartalmaz: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és a „Tizenkettő", azaz a 12 kispróféta egy könyvben.
A KOTUBIM = az írások. Ez a gyűjtemény 3 részből állt: 1;Zsoltárok, Példabeszédek és Jób, 2;Énekek Éneke, Ruth, Siralmak, Prédikátor és Eszter - e könyvet nevezik megillóznak, ami annyi mint tekercsek - 3; Dániel, Ezsdrás, Nehémiás és Krónikák.
A törvény adja a biztos talajt, az ún. teokrácia (= Isten uralma) alapját. A próféták leírják ennek a teokratikus népnek a történetét, s Isten kifejezhetetlen szeretetét és munkálkodását, amely szükséges volt a nép megtartására. Az „írások" betekintést engednek e sajátos felfogású nép gondolatvilágába és lelki-szellemi életébe.

- 3 -

A Biblia mai felosztása

A Szentírás ma kettős gyűjteményből áll: az Ótestamentumból vagy Ószövetségből és az Újtestamentumból vagy Újszövetségből. A testamentum megjelölést először Tertullianus egyházatya alkalmazta a Biblia mindkét részére . a "szövetség" szó értelmében (héberül: bőrit, görögül: diathéké.) Abból a gondolatból indult ki, hogy az ÓSZ Istennek Mózes által Izraellel (2Móz 19,5), az ÚSZ pedig Istennek Krisztus által az Ő Gyülekezetével kötött szövetségére (Mt 26,28; l Kor 11,25) utal.
A mai fejezetbeosztásunk az ÚSZ-ben Stephen Langton cambridgei angol érsek származik (1205), a versbeosztás pedig Robert Stephanus párizsi nyomdászatól (1551)

AZ ÓSZÖVETSÉG:
a) 17 történeti könyv: 1Mózestől Eszterig,
b) 5 tanítói vagy költői könyv: Jóbtól Énekek Énekéig,
c) 17 prófétai könyv: Ézsaiástól Malakiásig.

AZ ÚJSZÖVETSÉG:

a) 5 történeti könyv: az evangéliumok és a Cselekedetek,
b) 21 tanítói könyv: a levelek,
c) 1 prófétai könyv: a Jelenések.

A Biblia kéziratai

Ma néhány ezer régi bibliai kézirat áll rendelkezésünkre. A legtöbb csak részleteket tartalmaz a Bibliából, vagy csupán néhány versből vagy fejezetből álló töredéket. Ezek papiruszból (papíroscserje) készült lapok, amelyeket azután egy könyvféleségbe összefogva, kódexnek (latinul: codex) neveznek, vagy pergamen (sajátos módon kikészített állatbőr)-tekercsek. Ezt a megjelölést a kisázsiai Pergamum városának nevéből származtatják, ahol az első nagy pergamenipar keletkezett. Az ÓSZ legrégibb töredékei a Kr. e. 2, századból származnak (lásd: Qumrami szövegek) az ÚSZ-é a 2. századból (egy 125 körüli János-töredék a legrégibb). Az átfogó kéziratok közül a következők a legfontosabbak:
QUMRANI SZÖVEGEK (HOLT-TENGERI TEKERCSEK) 1947-en beduin pásztorok a Holt-tenger nyugati partján, Jerikótól délre 14 km-nyíre, Qumran völgyében egy barlangban agyagkorsókban megőrzött, vászonba csomagolt pergamentekercseket találtak. Ezek a zsidó esszénusok szektájától származtak, akiknek szerzetesei, valószínűleg a rómaiak fenyegetése miatt (Kr. u. 66 és 132), értékes vallásos irodalmukat nyugodtabb időkre biztonságba akarták helyezni. E fölfedezést követően további 11 barlangban még számos tekercset találtak: egy teljes Ézsaiás--tekercset. Esztert kivéve valamennyi ÓSZ-i könyvből töredékeket, kommentárokat (mindenkor az ÓSZ-i szöveggel), apokrifeket és az esszénus-szekta iratait. Ezek a Krisztus előtti 2. és 1. században keletkezhettek, s így a legrégibb rendelkezésünkre álló bibliai kéziratok. Jelentőségük fölbecsülhetetlen, mind az eredeti szövegek, mind pedig a zsidóság és a korai keresztyénség történetének kutatásánál. A szövegfeldolgozás munkája jelenleg is folyik.

- 4 -


CODEX SINAITIKUS A közelmúltig a legrégibb, a 4. századból származó kézirat. Tischendorf fedezte fel 1859-ben a Sínai-hegy lábánál lévő Katalin-kolostorban, s a szentpétervári cári könyvtárba szállította. Ez a kódex az ÓSZ-et (görög fordításban) csaknem teljesen tartalmazza, az ÚSZ-et pedig egészen. 1934-ben az angolok megvásárolták a kéziratot kb. egymillió svájci frankért. Azóta Londonban, a British Múzeumban van kiállítva.
CODEX ALEXANDRINUS Ezt a kéziratot 450 körül írták Egyiptomban és sokáig a konstantinápolyi patriarcha birtokában volt. Tartalmazza az ÓSZ-et és Máté 25. fejezetétől kezdve csaknem az egész ÚSZ-et. Jelenleg a British Múzeumban található, amelyre II. György király hagyta 1753-ban.
CODEX VATICANUS Ez a kézirat a 4. század közepe táján keletkezették_Egyiptomban. Most a Vatikánban van. Szintén magában foglalja a görög Bibliát, az ÚSZ-ben azonban nagyobb hiányok mutatkoznak (a Zsidó-levél vége, a pásztori levelek és a Jelenések hiányoznak). A pompás kézirat nehezen olvasható, mert a szöveget utólag friss tintával utánahúzták, és többször meg is változtatták.
CODEX EPHRAEMI RESCRIPTUS Az 5. század közmén írták Egyiptomban. Most Párizsban található. Efraemus egyházatya nevét viseli, mert ő írta át. A szöveget kémiai úton Tischendorf állította helyre és adta ki 1843-45-ben.
CODEX CANTABRIGIENSIS ET CLAROMONTANUS Mindkét kézirat - 550 körül keletkezett, s ólatin fordítással is el volt látva - Béza Tivadar tulajdonában volt Genfben.

A Biblia kéziratai

Ma néhány ezer régi bibliai kézirat áll rendelkezésünkre. A legtöbb csak részleteket tartalmaz a Bibliából, vagy csupán néhány versből vagy fejezetből álló töredéket. Ezek papiruszból (papíroscserje) készült lapok, amelyeket azután egy könyvféleségbe összefogva, kódexnek (latinul: codex) neveznek, vagy pergamen (sajátos módon kikészített állatbőr)-tekercsek. Ezt a megjelölést a kisázsiai Pergamum városának nevéből származtatják, ahol az első nagy pergamenipar keletkezett. Az ÓSZ legrégibb töredékei a Kr. E. 2, századból származnak (lásd: Qumrami szövegek) az ÚSZ-é a 2. századból (egy 125 körüli János-töredék a legrégibb). Az átfogó kéziratok közül a következők a legfontosabbak:
QUMRANI SZÖVEGEK (HOLT-TENGERI TEKERCSEK) 1947-en beduin pásztorok a Holt-tenger nyugati partján, Jerikótól délre 14 km-nyíre, Qumran völgyében egy barlangban agyagkorsókban megőrzött, vászonba csomagolt pergamentekercseket találtak. Ezek a zsidó esszénusok szektájától származtak, akiknek szerzetesei, valószínűleg a rómaiak fenyegetése miatt (Kr. U. 66 és 132), értékes vallásos irodalmukat nyugodtabb időkre biztonságba akarták helyezni. E fölfedezést követően további 11 barlangban még számos tekercset találtak: egy teljes Ézsaiás-tekercset. Esztert kivéve valamennyi ÓSZ-i könyvből töredékeket, kommentárokat (mindenkor az ÓSZ-i szöveggel), apokrifeket és az esszénus-szekta iratait. Ezek a Krisztus előtti 2. és 1. században keletkezhettek, s így a legrégibb rendelkezésünkre álló bibliai kéziratok. Jelentőségük fölbecsülhetetlen, mind az eredeti szövegek, mind pedig a zsidóság és a korai keresztyénség történetének kutatásánál. A szövegfeldolgozás munkája jelenleg is folyik.
CODEX SINAITIKUS A közelmúltig a legrégibb, a 4. századból származó kézirat. Tischendorf fedezte fel 1859-ben a Sínai-hegy lábánál lévő Katalin-kolostorban, s a szentpétervári cári könyvtárba szállította. Ez a kódex az ÓSZ-et (görög fordításban) csaknem teljesen tartalmazza, az ÚSZ-et pedig egészen. 1934-ben az angolok megvásárolták a kéziratot kb. egymillió svájci frankért. Azóta Londonban, a British Múzeumban van kiállítva.

- 5 -


CODEX ALEXANDRINUS Ezt a kéziratot 450 körül írták Egyiptomban és sokáig a konstantinápolyi patriarcha birtokában volt. Tartalmazza az ÓSZ-et és Máté 25. fejezetétől kezdve csaknem az egész ÚSZ-et. Jelenleg a British Múzeumban található, amelyre II. György király hagyta 1753-ban.
CODEX VATICANUS Ez a kézirat a 4. század közepe táján keletkezették_Egyiptomban. Most a Vatikánban van. Szintén magában foglalja a görög Bibliát, az ÚSZ-ben azonban nagyobb hiányok mutatkoznak (a Zsidó-levél vége, a pásztori levelek és a Jelenések hiányoznak). A pompás kézirat nehezen olvasható, mert a szöveget utólag friss tintával utánahúzták, és többször meg is változtatták.
CODEX EPHRAEMI RESCRIPTUS Az 5. század közmén írták Egyiptomban. Most Párizsban található. Efraemus egyházatya nevét viseli, mert ő írta át. A szöveget kémiai úton Tischendorf állította helyre és adta ki 1843-45-ben.
CODEX CANTABRIGIENSIS ET CLAROMONTANUS Mindkét kézirat - 550 körül keletkezett, s ólatin fordítással is el volt látva - Béza Tivadar tulajdonában volt Genfben.

 Miért fontos számomra a Biblia?

A Biblia meggyőz arról, hogy Isten szeret engem és szólni akar hozzám.
A Biblia meggyőz arról, hogy Jézus Krisztus megváltott engem, Ő barátom és testvérem.
A Biblia meggyőz arról, hogy a Szentlélek Isten munkálkodik bennem és el akar vezetni az örök életre.
A Biblia arra tanít, hogy az embereket testvéreimnek tekintsem, szeressem.
A Biblia megmutatja, hogy mi az életem értelme és célja.
A Biblia segít abban, hogy reménységben éljek: Isten jelenlétében és az örök élet bizonyosságában.

Hol nyissam ki a Bibliát?

Ha a Bibliát folyamatosan a könyvek sorrendjében olvassuk, megismerhetjük a nagy összefüggéseket. A Szentírásban Isten Jézust akarja megismertetni velünk, ezért jó, ha a Bibliát az Újszövetség olvasásával kezdjük. Segíthet a Biblia olvasásában, üzenetének megértésében az is, ha kiválasztunk egy-egy könyvet és azt részletesen tanulmányozzuk. A Biblia olvasását segíthetik a különböző útmutatók is, melyek minden napra egy Ó- és egy Újszövetségi igét tartalmaznak. Segítségükkel is összefüggésében olvashatjuk a bibliai könyveket.

- 6 -

 

Hogyan olvassam a Bibliát?

Először mindig imádkozz. Kérd Istent, hogy segítsen megérteni, amit olvasol és megtenni, amit megértettél. Ha elolvastad az igét, keresd meg azt a mondatot, amelyik a legfontosabb számodra, legjobban elgondolkoztatott. Húzd alá, vagy írd föl magadnak egy füzetbe. Azokat az igéket, amelyek különösen fontosak számodra, tanuld meg kívülről is. Hiszen ami a fejedben van az könnyebben betölti a szívedet. Így később is vissza tudsz emlékezni rá, másoknak is beszélhetsz róla.
Próbáld megérteni az olvasott ige mondanivalóját. Először igyekezz elképzelni azt a helyzetet, amit a szentíró leír. Mi volt Isten mondanivalója ott és akkor, amikor az írás született? Gondolkozz azon, hogy neked mit üzen Isten. A következő kérdések segíthetnek ebben:
Mit mond az ige Istenről, Jézusról, Szentlélekről: Milyennek ismerhetem meg őket, mit cselekszenek?
Van-e az igében jó példa, amit követhetek?
Van-e az igében rossz példa, amitől tartózkodnom kell?
Van-e az igében olyan figyelmeztetés, felszólítás, amelynek engedelmeskednem kell?
Van-e ígéret az igében, amelyben bízhatom?
Van-e tanács benne a mai napra?
Van-e benne imádság, ami az én imádságom is lehet?
Mit mond az ige családommal, barátaimmal, feladataimmal kapcsolatba?
Mit adhatok tovább másoknak abból, amit olvastam?
Mit köszönhetek meg, mit kell beismernem és mit kérhetek imádságomban az igeolvasás után?
Krisztust keresd a Bibliában!
Biblia olvasás közben mindig gondolj rá. A Bibliában minden vers Jézusra mutat, Ő az egész Írás lényege, középpontja, értelme.








Weblap látogatottság számláló:

Mai: 116
Tegnapi: 122
Heti: 366
Havi: 4 075
Össz.: 307 041

Látogatottság növelés
Oldal: A Bibliáról
Ábrahám Gyermekei Keresztény Közösség - Krisztus Teste - Eger - © 2008 - 2017 - abrahamgyermekei.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: bibliai kvíz kérdések és válaszok - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »