KREÁCIONIZMUS - AMIBEN MI HISZÜNK!!!
A bibliai teremtés
A teremtéstan (kreacionizmus) azt tanítja, hogy az egész világot és benne az életet a végtelenül bölcs és hatalmas Isten - az Atya, Fiú (Jézus Krisztus) és Szentlélek Szentháromsága - teremtette a semmiből 6 nap alatt kb. 6000 évvel ezelőtt, mégpedig pontosan úgy, ahogy azt Isten tévedhetetlen Igéje, a Szentírás kijelenti; azonkívül a bűnbeesés, az özönvíz, a megváltás és az ókori történelem is mind a Bibliában megírt módon történt.
A kreacionizmus fő tanításai
Bibliai tanítások
Alapvető tanítások
A világ, tér és idő nem létezett mindig, hanem volt kezdete. A mindenható Teremtő Isten hozta létre azokat egyidejűleg. Isten az egyetlen, Aki öröktől fogva létezik, és Ő teremtett minden egyebet a világegyetemben.
Isten három egyenlő lényegű, egyformán örökkévaló és egyenlő személyben nyilvánul meg: ezek az Atya, a Fiú (az Ige, Jézus Krisztus) és a Szentlélek. Mind a három személy résztvett a teremtésben. Isten teremtett mindent, úgy a láthatókat, mint a láthatatlanokat, az Ő Igéje és Lelke által. A teremtés és a bűnbeesés után egy adott időpontban az Ige testté lett Jézus Krisztusban, az emberek között lakozott, teljesen bűntelen életet élt, megfeszíttetett a mi összes bűneinkért engesztelő áldozatul, meghalt, alászállt a pokolra, harmadnapon feltámadt, felment a mennybe, ahonnan majd eljön ítélni élőket és holtakat és megalapítani örökkévaló királyságát. Jézus Krisztusban most két természet van elegyítetlenül: isteni és emberi.
A Biblia Isten tulajdon igaz beszéde, ezért tévedhetetlen. Istent és az Ő akaratát, valamint az emberiség és az egész világ múltját, jelenét és jövőjét nyilatkoztatja ki. Minden emberi elmélet, a tudományosakat is beleértve, nem csalhatatlan, tele van hibákkal és gyakran megdől. Mindez érvényes Darwin elméletére is.
Csak azt tudjuk biztosan a világ teremtéséről, amit a Biblia felfed. A Biblia első könyve, a Teremtés könyve beszámol a teremtésről, a bűnbeesésről, Isten ítéletéről és a megváltás ígéretéről. Ez a könyv az egész Biblia alapja. A teremtésről még sok más helyen is olvashatunk a Szentírásban.
A teremtett tökéletes világ
A mindenható Isten hat nap alatt teremtette a világot, és a különböző dolgokat pontosan abban a sorrendben hozta létre, ahogy az a Teremtés könyvében olvasható (1 Móz. 1,1-2,3). A bibliai családfák alapján kiszámítható, hogy a teremtés megközelítőleg 6.000 évvel ezelőtt történt. Következésképpen minden emberi elmélet téves, amely evolúcióról és hosszú időszakokról szól.
Az élet nem élettelen anyagból fejlődött ki természetes folyamatok során, hanem Isten teremtette azt természetfölötti módon.
Az élőlények nem másfajta organizmusokból fejlődtek ki, hanem Isten teremtette azokat, mégpedig teljesen működőképes szervekkel.
Az emberek nem állatokból fejlődtek ki. Isten teremtette az emberi nemet Ádámban. Először Ádámot, az első férfit formálta meg, majd belőle az első nőt, Évát, azaz minden ember egyetlen embertől származik.
A látható, anyagi dolgokon kívüli Isten láthatatlan, anyagtalan, szellemi dolgokat is teremtett: az emberek halhatatlan lelkét és az angyalokat (az angyalok teremtése a Bibliában valószínűleg az egek teremtésébe foglaltatik bele).
A teremtés megromlott az ember bűnbeesése következtében
Isten egy tökéletes világot teremtett, melyben nem volt sem bűn, sem szenvedés, sem halál (minden teremtmény növényevő volt). Az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette, azaz igaznak és szentnek. De Ádám és Éva engedett Sátán kísértésének és fellázadt Isten ellen. Az ő bűnbeesésük következményeként jött a világba a sok betegség, nyomorúság és halál - az emberek esetében testi és lelki halál. A világ most a romlás rabságában van és fokozatosan pusztul.
Pár ezer évvel ezelőtt Isten az egész világra kiterjedő özönvizet bocsátott a bűnös világra. Csak Noé és családja, valamint a különféle szárazföldi állatok és madarak képviselői menekültek meg egy nagy bárkában (1 Móz. 6,1-8,22). Valószínűleg a tengeri állatok nagyrésze is életben maradt a vízben. A kövületek és az üledékes kőzetek is azt jelzik, hogy volt valamikor egy világméretű özönvíz.
Isten gondját viseli a teremtett világnak
Isten gondviselése tart fenn és kormányoz mindent a világegyetemben, az embereket is beleértve. Isten hozott mindent mozgásba és Ő alkotta a természeti törvényeket is, de amikor szükségesnek látja, beavatkozik a világ Általa meghatározott normális menetébe. Ez legtöbbször azért történik, hogy megmutassa hatalmát az embereknek és eltérítse azokat a pokolba vezető gonosz útjaiktól.
Új teremtés szükségeltetik
Lelki újjáteremtés. A bűnbeesés után elromlott Isten képe az emberekben, de helyreáll a hívőkben az Úr Jézus Krisztusban való hit által, aki a Megváltó és az utolsó Ádám. Itt az emberek lelkeinek az újjászületéséről van szó. A hívők újból kapcsolatba lépnek Istennel, aki megbocsátja bűneiket, megmenti őket a pokoltól és örök életet ad nekik.
Végső újjáteremtés: az új teremtés. Az Úr napján az ég, a föld és az elemek mind meg fognak égni. Isten új eget és új földet teremt majd, „a melyekben igazság lakozik".
Kreacionista szervezetek és tudósok tanításai, amelyeket a Biblia is alátámaszt
Minden tökéletes volt, amit Isten teremtett, az ember is, ezért a teremtmények bonyolultsága nem nőhet, csak csökkenhet. Az információvesztés pedig nem fejlődést, hanem visszafejlődést jelent.
Isten úgy alkotta meg a különböző élőlényeket, hogy a saját nemük szerint szaporodjanak, ezért minden biológiai változás csakis az eredetileg teremtett nemeken belül következhet be.
Isten a bibliai nemeket - az igazi fajokat - hatalmas genetikai információmennyiséggel látta el, hogy alkalmazkodni tudjanak a különböző környezetekhez, ahova vándorolnak. Ezek a nemek az emberek által felállított osztályozási rendszerben valószínűleg a fajok felett állnak, a család vagy a nem szintjén, és esetleg több mai fajnak is az elődei.
A természetes kiválasztódás az eredeti nemek alosztályokra osztódását idézhette elő a kreacionisták szerint. A farkasok, prérifarkasok, dingók és más kutyák például egy pártól is származhattak Noé bárkájáról. A nemek fajokra oszlása során nem keletkezik új információ, hanem csak az eredetileg meglévő genetikai információ rendeződik át és csökken le.
A kreacionisták szerint a mutációk valóban változást idéznek elő, de gyengítik a genetikai információt.
A kreacionisták sohasem tagadták, hogy az élőlények változnak idővel, de míg az evolucionisták szerint ezeknél a változásoknál új információ keletkezik és így felfelé mutatnak, addig a kreacionisták szerint ezek a változások (fajokra oszlás és mutációk) a már meglévő (teremtett) genetikai információ átrendeződésével vagy elvesztésével járnak.
A kreacionizmus azt tanítja, hogy információnövekedés sohasem következhet be egy értelmes lény beavatkozása nélkül.
A teremtésmodell szerint rengeteg különféle élőlény élt, közös ősre utaló átmeneti fajok viszont nem, és a kövületek ezt igazolják is. A kövületek világa tehát a különleges teremtést támasztja alá.
Jonathan Sarfati, az Answers in Genesis (A Teremtés könyve választ ad) kreacionista szervezet tudósa így foglalja össze a kreacionizmus fő tanításait:
„Mi nem akármilyen intelligens tervezésben hiszünk és nem akármilyen, esetleg szeszélyes tervezőben. Mi a Biblia hű Istenét, a Szentháromságot valljuk Tervezőnek. Tudományunk a bibliai történelemtanításon alapul, amely sokat mond arról, hogy Isten mikor és milyen módon teremtett. Megtudjuk, hogy Isten kb. 6000 évvel ezelőtt alkotta a különféle élőlényeket hat nap leforgása alatt. Nem sokkal azután Ádám bűnbeesett, és annak következtében jött a halál és a mutációk a világba. A bűnbeesés után kb. 1500 évvel Isten megítélte a világot egy özönvízzel, és úgy jött létre a kövületek legnagyobb része. A szárazföldi állatokból kettő (a tiszta állatokból és a madarakból hét) megmenekült egy óceánjáró-méretű bárkán. Miután a bárka földet ért az Ararát hegyén, az állatok szétszéledtek. A különböző környezetekhez való alkalmazkodásuk révén variációk, sőt alfajok alakultak ki belőlük. Isten az embereknek is megparancsolta, hogy széledjenek szét és töltsék be a földet, de ők nem engedelmeskedtek csak akkor, amikor kb. 100 évvel később Isten összezavarta a nyelveket Bábelnél. Ezzel magyarázható, hogy az emberi kövületek magasabban vannak az özönvíz utáni rétegekben, mint az emlősök."
(Lásd 15 ways to refute materialistic bigotry (Hogyan cáfolhatjuk meg a materialista fanatizmust tizenötféle módon))
Jegyzetek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Bizonyítékok a Teremtőre a természetben
A növények és állatok világában előforduló számtalan csoda a hatalmas Teremtőre mutat. Míg bizonyos élőlényeknek különleges képességeik vannak pl. élelemszerzésre és a ragadozók előli menekülésre, addig mások beépített tudásuk következtében olyan dolgokat cselekednek, amelyekre senki sem tanította őket.
A következőkben bemutatjuk 12 közönséges növény és állat csodálatos képességeit, amelyek nem jöhettek létre egy sor véletlenszerű baleset, azaz az evolúció következményeként.
A zsiráf különleges keringési rendszere A zsiráf - a legmagasabb állat - nemcsak a hosszú nyaka miatt érdekes. A zsiráf és egy normál rövid nyakú állat között számos eltérés van. Mivel a vért fel kell pumpálni több méter magasba a fejéhez, a zsiráf vérnyomása kétszerese az átlagnak és neki van a legerősebb szíve a világon. Szíve 2 láb (60 cm) hosszú, súlya 25 font (11 kg) és falának vastagsága elérheti a 3 hüvelyket (7,6 cm). A gond az, hogy az agynak árt a magas vérnyomás, így mikor a zsiráf lehajol inni, vérnyomása tönkretenné az agyát. De a Teremtő gondoskodott erről is: a zsiráf nyaki vénáiban egyirányú billentyűk vannak, melyek bezárulnak a fej lehajtásakor. Viszont még így is túl sok vér marad a nyaki verőerekben. A fölösleges vérmennyiséget „felszívja" az agy mellett levő, kis vérerekkel teli szivacsos szövet. Azonkívül az agy körül levő folyadékban ellennyomás jön létre, ami megakadályozza a hajszálerek megpattanását. A zsiráf ütőereinek falai vastagabbak bármely más emlősénél. Figyelembe véve a sok módosítást, melyre szükség van egy hosszú nyakhoz, nyilvánvaló, hogy a zsiráf nem jöhetett létre az evolúció következményeként. |
Az atkák legyőzik az evolúció elméletét!
Az atkák nagyon kis teremtmények. Mindenhol elférnek, például egy éjjeli lepke fülében is, ahol egész atka-kolóniák élnek A lepke fülének különböző részeit különböző célokra használják, pl. peterakásra, táplálkozásra stb. A baj az, hogy a lepke füle annyira tele van velük, hogy alig tud hallani. Ha mindkét füle tele lenne, akkor egyáltalán nem hallana, és a denevérek könnyen megfognák és megennék az atkákkal együtt. A megoldás az, hogy az atkák csak az egyik fülében élnek. De erre ők hogyan jöttek rá?
Fára mászó sügér
Ez a Délkelet-Ázsiában élő 10 hüvelyk (25 cm) hosszú hal kijön a vízből, bemegy a szárazföldre, sőt még fára is mászik! Mikor tavacskája kiszárad, a sügér elindul vizet keresni. Két speciális víztároló tartály van a feje két oldalán. Mielőtt a vizet elhagyná, ezeket megtölti, hogy legyen mivel nedvesen tartania kopoltyúit. A szárazföldön szétnéz más tavat keresve. Vízkészlete feltöltéséhez még fákra is mászik tüskés uszonyai segítségével, vizet keresve a fatörzsekben. Bármely közönséges hal, amely megpróbálná a vizet elhagyni, hamar meghalna, így ez a hal sem jöhetett létre evolúcióval. A denevérek az egyedüli emlősök, amelyek képesek igazi repülésre. Napközben fejjel lefele alszanak, főleg barlangokban, éjjel pedig kijönnek élelemre vadászni. A denevér teljesen egyedülálló abban, hogy olyan szervezete van, amely képessé teszi fejjel lefele függés közben aludni és emlős létére repülni. A többi emlőshöz képest medenceöve 180°-al el van forgatva, és térdei ellentétes irányba hajlanak. Semmilyen más állatból nem fejlődhetett ki. Azonkívül hogy tudnak repülnni, a denevérek még radart is használnak a sötétben való utazáshoz. A denevér radarja sokkal pontosabb, mint az emberek által kifejlesztett. Kifeszített vékony drótokkal teli szobában repülve, a denevérek sohasem érnek a drótokhoz. Hangjelzéseik a tárgyakról visszapattanva visszatérnek a denevérekhez, akik visszhangos helymeghatározást használva - megmérve a visszatéréshez szükséges időt - „látják" a körülöttük levő dolgokat. Ezzel a módszerrel egy denevér könnyen észreveszi a lágy-testű, halk éjjeli lepkéket és más repülő rovarokat, és óránként több százat fog el belőlük. Létezik egy bizonyos fajta denevér, amely hanglokátora segítségével észreveszi a halakat a vízben és megfogja őket. A denevérek magas frekvenciájú hangokat bocsátanak ki, másodpercenként 10 és 100 között. Jó, hogy az emberek nem hallják ezeket, mert különben nagy lenne a zaj éjjelenként. A hang a denevérek különleges gégéjéből ered és a szájukon jön ki, bizonyos esetekben pedig az orrlyukaikon, nagy füleik pedig felfogják a visszhangot. Füleik külső részében izmok vannak, melyek bezárják azt a hang kibocsátásakor és kinyitják a visszatérő visszhang hallásához. És ez másodpercenként akár 100-szor is megismétlődik! Az is csoda, hogy a denevérek meg tudják különböztetni saját hangjuk visszhangját a többiekétől a nagy tömegben. Egyetlen denevér-kolóniának az arizonai Eagle Creek-ben egy adott időben 50 millió tagja volt. A denevéreken kívül a delfinek is használnak visszhangos helymeghatározást. Az evolúció elmélete szerint az egymáshoz hasonló állatok eredete közös, így ha az evolúció igaz lenne, a denevérek a definekből fejlődtek volna ki, vagy fordítva. Ezek ismeretében mit gondolsz: a denevérek véletlenül fejlődtek ki káros mutációk következtében, vagy a Teremtő tervezte őket? A denevérek kedvenc tápláléka az éjjeli lepke. Bizonyos fajta medvelepkék radarzavaró szerkezettel rendelkeznek. Olyan hangokat tudnak kibocsátani, amelyek eltérítik a denevéreket az útjukról. Ez az amerikai lopakodó bombázók által alkalmazott technológiához hasonlít, azzal a különbséggel, hogy nem kerül a lepkéknek semmibe és rendkívül miniatűrizált. Hogyan fejlődhetett volna ez ki, ha az embereknek rengeteg időbe telt egy hasonló szerkezet kifejlesztése? |
Ezek a vöröshangyák Közép- és Dél-Amerikában élnek. Bokrokra és fákra másznak, és azok leveleit 1-2 hüvelyk (2,5-5 cm) nagyságú darabokra vágják, majd becipelik földalatti bolyuk futball-labda méretű kamráiba. Egyetlen hangyakolóniának több millió tagja lehet, bolyukban pedig több ezer kamra. A bolyban különleges dolgozóhangyák rágják szét a több millió levelet kisebb darabokra, majd a magukból kieresztett folyadékkal megnedvesítik azokat. A levelek bomlásnak indulnak és termőtalajjá alakulnak. Nemsokára gombák kezdenek nőni ezekben a „kertekben". A hangyák rendszeresen kigyomlálják kertjükből a penészt és a többi gombafajtákat. Azután boldogan lakmároznak termésükből. Hogyan magyarázható ez meg az evolúcióval? |
A „nagy kék" nevű pillangófajta Európában és Észak-Ázsiában él. A nőstény a petéit hangyaboly közelében levő kakukkfű virágaira rakja. A kikelt hernyó befúrja magát a virágba és elkezdi azt enni. Első három vedlése után lyukat rág a növénybe, kimászik és le a földre. Ha a megfelelő típusú hangya talál rá, akkor az „örökbe fogadja" őt. A hangya megérinti a hernyó oldalát, mire annak tizedik szelvényéből édes váladék jön ki, amelyet kedvelnek a hangyák. A hernyó jelzésére a hangya becipeli őt a boly egyik földalatti kamrájába, ahol hangyalárvák vannak. A hernyót a dolgozóhangyák táplálják és a lárvákból is eszik. Következő nyáron a hernyó begubózik, majd egy hónappal később pillangóként bukkan elő és elhagyja a bolyt. |
A gekko gyík titka
Ez a kis gyík sima falakon és mennyezeteken tud mászni és mégsem esik le. A tudósok értetlenül álltak e rejtély előtt, ezért a gyíkot optikai mikroszkóppal tanulmányozták. Számos vonalat vettek észre lábbujjain, de az még nem oldotta meg a problémát. A pásztázó mikroszkóp feltalálása után azzal vizsgálták meg a gyíkot. Kiderült, hogy ezek a vonalak, vagy redők, több millió rövid szálat tartalmaznak egy-egy tapadókoronggal a végén! Körülbelül 500 millió tapadókorong van a gekko lábujjain. Ez gondot is okozhatna, mivel a gekko mindenhez hozzáragadna és nem tudna elmozdulni. De a Teremtő gondoskodott erről is: ennek a gyíknak a lábujjai felfele görbülnek, és így fokozatosan le tudja azokat választani a felületről.
A botos-gyík fortélya
Ez a gyík a Közel-Keleten él. Mindig ott tartózkodik, ahol van a közelben egy bot a védekezésre. Nagy ellensége a kígyó. Ha egy kígyó meg akarja támadni, akkor megragadja a botot vagy ágat, és keresztben tartja a szájában. A kígyó táplálékát egészben nyeli le, nem tudja megenni darabonként. Mivel a botot tartó gyíkot nem tudja megenni, visszavonul vereséget szenvedve. Honnan tudja a gyík, hogy botot kell tartania a szájában?
A kolibri „lehetetlen" költözése Az élővilág egyik csodája a madarak költözése. Számos madár télen délre költözik. Az északi-sarki csér minden évben megteszi az Északi-sark és a Déli-sark közötti utat kétszer. Bár a madaraknak nincs térképük a tájékozódáshoz, mégis olyan pontossággal tudják az utat, mint a pilóták. Most már ismeretes, hogy bizonyos madarakat a nap és a csillagok vezérelnek, másokat pedig a Föld mágneses mezeje. Sokan közülük leszállás nélkül repülnek a végcélig, és az rengeteg energiát igényel. Például a vörös-begyű kolibri csak 3 gramm súlyú. Évente kétszer vág át a Mexikói-öblön Észak-Amerikából Dél-Amerikába és vissza, ami 1000 km (620 mérföld). Szárnyaival másodpercenként 75-ször csap, megszakítás nélkül 25 órán keresztül. Ez több mint 6 millió szárnycsapás megállás nélkül! Számítógépek és beható alapanyagcsere-tanulmányok segítségével a tudósok nemrég arra a következtetésre jutottak, hogy a kolibri erre egyszerűen nem képes. Azt állítják, hogy a 3 gramm súlyú kolibri nem tud elegendő energiát elraktározni az úthoz: el kellene fogyjon az üzemanyaga útközben. De a kis madár nem törődik a tudományos tanulmányokkal, és a „lehetetlen" utazást évente kétszer teszi meg. |
A paradoxon béka
A világon majdnem minden felnövekszik. De létezik egy lefele növekvő állat: a Dél-Amerikában élő paradoxon-béka (pseudis paradoxa). Ebihal korában eléri a 10 hüvelyk (25 cm) hosszúságot. Amint „felnövekszik", egyre kisebb és kisebb lesz! Felnőttkorában csak 3 hüvelyk (7,6 cm) hosszú. Gondos tervezésre volt szükség a több száz érintett gén megváltoztatásához: a vakvéletlen sohasem tudna ilyet létrehozni.
A bambuszok furcsa halála A bambusznád nagyon gyorsan növő növény, amely megtalálható mindenütt a világon. 50-100 évente egyszer virágzik és azután elhal. Az összes bambusznád a világon egyszerre pusztul el! Azután új hajtások sarjadnak, és a bambusz tovább él. Hogyan lehetséges ez? Hogyan halhatnak el a bambuszok egyszerre, mikor egymástól több ezer mérföldre vannak? |
A vadsóska védelmi rendszere
A vadsóska nagy fák árnyékában élő háromlevelű növény. Levelei vízszintesek, hogy annyi fényt fogjanak fel, amennyit csak lehetséges. Néha előfordul, hogy a fák levelei között levő hézagon átsüt a nap, egyenesen a sóska leveleire. A növény a napfényben hamarosan elszáradna és elhalna mivel árnyékos életre van tervezve. Viszont rendelkezik egy beépített védelmi képességgel: gyorsan összehajtja leveleit, és így a napfény csak a levelek alját éri. Ellentétben más növényekkel, leveleinek ezen az oldalán lila bevonat van klorofill helyett. Ez a növény általában indákkal nő, így a sok sóska össze van kötve. Ha egyikük bajban van, „segítségért kiált", és a többiek vizet kezdenek neki pumpálni. Láthatjuk a nagyszerű tervezést ennél a növénynél. Amíg az evolúció létrehozta volna a bevonatot és azt a képességét, hogy leveleit felhajtsa, a sóska rég kihalt volna.