GYEREKVERSEK TOLNAI ÉVÁTÓL

A haragos asztalos

Hallatlan alapos

 Ez a lapos kalapos,

S fölöttébb haragos,

 Ha az asztal falapos.

A pimasz nyúl

Nem kedvelem ezt a nyulat,

Folyton-folyvást rajtam mulat.

Mond meg neki, hogyha látod,

Tartsa meg a három lépés távolságot

Álomhozó altató

Pille szárnyon száll az álom.

Csillag ösvényt nem találom.

Hold Anyóka jó barátom,

Elvezet majd fénysugáron.

Szitakötő, álomszövő,

 Libben-lebben, mint egy szellő.

Elringat a bárányfelhő,

Halkan szól az égi csengő.

Színezüstben jő az álom,

Szempilládra rá szitálom.

Édesanya kicsi karja,

Puha tested betakarja.

Amerika

Nézd -e tájat Friderika.

Ez a föld itt Amerika.

Arról beszél,  kis Marika,

Milyen szép is Costa-Rica.

Dúsan nő a kukorica,

Ezen él a mangalica.

Dorombol a tarka cica,

Simogasd meg kedves Ica.

Az ásítozó sárkány

Ne ásítozz sárkány!

Leszakad a párkány,

S mit mond majd a mátkám,

Ha kárt teszel a házán.

Ha összedől a párkány,

Megfizetsz majd drágán.

Értéke, mint a márvány,

Vagy mint egy jó kis járgány.

S a sárkány, száját tátván,

Úgy maradt ott árván,

Mint egy ma született bárány,

Majd elhajózott egy bárkán.

Bohóc

Van egy babám egy bohóc,

Sárga haja kenderkóc.

Szeleburdi kis vadóc,

A neve is ez: Kanóc.

Arcán széles a vigyor,

Neki nem kell a szigor.

Jó kedve van szüntelen,

Soha meg nem büntetem.

Piros orra, piros szája,

Piros lenvászon nadrágja.

Csupa élet, csupa tűz,

Minden bánatot elűz.

Mókás kis figura,

Az ágyam az otthona,

Minduntalan előveszem,

 Amikor csak tetszik nekem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bugyuta vers

Digidi-digidi százlábú,

Merre jártál vak varjú?

Voltam hegyen-völgyön át,

Jártam varjú iskolát.

Digidi-digidi vasajtó,

Hová lett a szakajtó?

Bedobtam egy verembe,

Nem illett a kezembe.

Digidi-digidi pattantyú,

Csengő-bongó sarkantyú,

Szorgoskodtam eleget,

Fogtam is két egeret.

Digidi-digidi kisördög,

Szerda után csütörtök.

Virul a piros muskátli,

Összedőlt a kis sámli.

Csacska mese

Képzeljétek mérgembe,

Görcs állott a térdembe.

Nem maradok szégyenbe,

Befektetek érembe.

Hogyha gyógyír létezne

Messzi földről érkezne,

S mindenki csak kérdezne,

Munkát sose végezne.

Fekszem, s vígan heverészek,

Szólt a macska:-Egerészek.

Ez cin-cin, hű de részeg,

Összedőltek a testrészek.

Miért szörcsög az arany hörcsög?

Rángatják az epegörcsök?

Dehogyis csak megfázott,

Miért nem vett fel nadrágot?

Nem vagyok én költő,

Csak palacsintatöltő.

Nem ringat a bölcső

Mégis nagyon bölcs ő.

Bár inkább leszek poéta,

Mint együgyű pojáca.

Csiga-biga

Csiga-biga Sára kóborló, tekergő,

Kezében egy százéves, fekete esernyő.

Lakhelye a tágas, rejtek adó erdő,

Várja otthon párja, csiga-biga Ernő.

Csintalanság

Apóca, mintha jól végezte volna dolgát,

Otthagyta a szőnyegen a csoki papírját.

Édesapa! Hát nem tudod a rendet?

Úgy csinálsz, mint egy rosszcsont, vásott gyermek.

Apukám. Gondolkozz egy kicsit.

Hát az én anyukám hiába takarít?

Na, jól van, tán et egyszer megbocsájtok,

De ez ügyben most utoljára szólok.

Ha nem fogadsz szót, sarokban fogsz állni,

S ha ellenem szegülsz, hát nem fogok tréfálni.

Kiválthatod nálam csínyednek zálogát,

Puszi lesz az ára, csak Anyunak ne szóljál.

Csoda ország

Hová megy a bárka,

Édes kis madárka?

Messzi-messzi földre,

Hol óriás és törpe

Járnak körbe-körbe

S nem néznek tükörbe.

Hol az eper földre teper,

Igazgyöngy az úton hever.

Égig ér a szeder, málna,

S a rossz dolog is jóra válna.

Hol a legelő dús és kövér

S rajta minden állat megél,

Varázs fáról nő a csoki,

Nyalóka és gumimaci.

Fagyit ehet akárki,

Hogyha nem kell szalámi.

Mégsem beteg soha senki,

Pompás dolog tortát enni.

Nincsen szigor nincs szabály,

Ki mit akar, azt csinál.

Vethetsz cigánykereket,

Tolhatsz Göncölszekeret.

Mégsem mérges senki sem,

Mindenhol jókedv terem.

 Csupa móka, kacagás,

Jó itt lenni nem vitás.

Szuper jó itt élni,

Mert soha nem kell félni.

Nem dúl ádáz háború,

S messze elkerül a bú.

Ez az ország csoda ország,

Nem támadja semmi kórság.

Boldogok a lakói,

Van ott Ózdi s Makói.

Édes kis csemetémhez

(A pillanat varázsa)

Szeretem szemed mely meleg és barna,

Szeretem orrod mely oly pisze forma.

Szeretem szád mely puha és piros,

De nem szeretem, mikor azt mondja:

Csókot adni tilos.

Lényedet belengi ezer apró titok és talány,

Bűbájoddal mindenkit elvarázsolsz, te édes kicsi lány.

Tágra nyílt szemed mely rácsodálkozik a világra,

Hasonlít nyíló, feslő, bimbós kis virágra.

Tetted és szavad még oly ártatlan és őszinte,

S míg felocsúdok álmomból, már az ősz inte.

Az idő rohan, én sodródom, s mire észreveszem,

Felnő és bölcs lesz az én kis drága, csacsogó gyermekem.

Elefánt dal

Van itt egy elefánt,

Ki mindig vidám.

Van itt egy elefánt,

Ki senkit sem bánt.

                                                             Van itt egy elefánt,

                                                              Ki málnát kívánt.

                                                             Van itt egy elefánt,

                                                               Ki nagyot kiált.

                                                              Van itt egy elefánt,

                                                               Ki ismeri a mesét.

                                                              Van itt egy elefánt,

                                                              Ki használja az eszét. 

                                                              Van itt egy elefánt,

                                                                Ki járja a világot.

                                                              Van itt egy elefánt,

                                                               Ki öntözi a virágot.

Van itt egy elefánt,

Ki szereti a hasát.

Van itt egy elefánt,

Ki megveti a basát.

Van itt egy elefánt,

                                                              Ki ismeri hazáját,

Van itt egy elefánt,

                                                               Ki keresi gazdáját.

Van itt egy elefánt,

                                                               Ki élvezi a kalandot,

Van itt egy elefánt,

                                                               Ki röpteti a galambot.

Van itt egy elefánt,

                                                                Ki ha felkel a nap,

Énekel s nincs nála boldogabb

Esti fürdés

Remek dolog a pancsolás,

Olyan, mint a strandolás.

Csobban a víz, fröccsen a hab,

Nincs is nálam boldogabb.

Egyre kisebb ez a kád,

Kirúgom az oldalát.

Alig férek már bele.

-Anya! Nagyobb kellene.

Mégis, mégis úgy imádom,

S ha gőzölög azt sem bánom.

Hű de finom, hű de klassz,

Mint a bársony simogatsz.

Farsang

Itt a farsang, maszkabál,

Kezdődhet a karnevál.

Dínom-dánom pomádé,

Színes, tarka parádé.

Tánc, muzsika, terpentin,

Vadabb, mint egy szerpentin.

Zene-bona vigasság,

Borban van az igazság.

Pördülj-fordulj Piroska,

Nem táncolhatsz tilosba.

Járja, ropja Aranka,

Konfettit szórt hajadba.

Étel, ital tombola,

Had szóljon a zongora.

Fölharsant a trombita,

Táncolj, énekelj Rita.

Csárdást jár az egész város,

Vígan mulat Halász János.

Ünnepeljen, aki látja,

Csapjon rá a bokájára.

Gyerekszemmel

                                                             Édesanya könyörög,

Édesapa füstölög.

Csenge baba kesereg,

A felnőttek ilyenek?

Állandóan fenyegetnek,

Már az őrületbe kergetnek.

-Kislányom, ezt nem szabad,

Mert a függöny leszakad.

Egész nap csak magyaráznak,

Éles hangon kiabálnak.

Nem értem mi lett velük,

Elgurult a gyógyszerük?

Nincs, humoruk azt már látom,

A sok szabályt úgy útálom.

Sosem fogom megérteni,

Miért nem lehet rosszalkodni.

Ők nem voltak gyerekek?

A türelem hova lett?

Nem értem, hogy mért mondják,

-Kerüld ki a pocsolyát!

Pedig ez a legjobb móka,

Már kisbaba korom óta.

Megtiltanak minden jót,

Belém fojtják a sok szót.

Miért van ez és miért van az?

A válaszuk ugyan az.

-Ó kislányom nem tudom!

Közönyüket már unom.

Én, ha felnőtt nő leszek,

Ilyen rosszat nem teszek.

Válaszolok minden miértre,

Majd csak elfogy este 7-re.

Szigorú sosem leszek,

Abban nincsen semmi hecc.

Így boldog sosem lehetsz,

Rólam csak példát vehetsz.

Ha én is ilyen felnőtt leszek,

Bánatomba útra kelek,

Remetének beállok,

 S kizárom a világot.

Homokozóban

Édesanya kutat ás,

Kezdődhet a kutatás.

Túrunk minden irányból,

Legfőképpen Iránból.

Készül már az alagút,

Felejtsünk el minden bút.

Száraz homok vagy nedves

Kell a tortához kedves?

Ne porolj itt ormányos,

Szól az öreg kormányos.

Száll a homok és a por,

Fő a jókedv mindenkor.

Katona

Én vagyok a katona.

Ide megyek nem oda.

Nem kell nekem pagoda,

Sem a buta babona.

Én a békét szeretem,

De a hazámat megvédem.

Szívem bátor és erős,

Minden katona egy hős.

Gyere, csapj a tenyerembe,

Állj be gyorsan seregembe.

Ne félj, nem esel verembe,

Legfeljebb csak szerelembe.

Oldal: Gyerekversek Tolnai Évától
Ábrahám Gyermekei Keresztény Közösség - Krisztus Teste - Eger - © 2008 - 2024 - abrahamgyermekei.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat