Ábrahám Gyermekei Keresztény Közösség - Krisztus Teste - Eger

"Értsétek meg tehát, hogy akik hisznek Istenben, azok Ábrahám igazi gyermekei." Galata 3: 7/ - A Nyitott Menny irányvonal képviselője

GYEREKVERSEK TOLNAI ÉVÁTÓL

2.


Kisvirág


Egy kisvirág a hegycsúcson,

Mit álmodhat, én megsúgom.

Hogy minden szem csak őt csodálja,

S hogy szirmot bontson, lesi-várja.


Énekes madarak csapata,

Bókokkal elhalmozza.

A kispatak is azt csobogja,

Szép kisvirág nőjél nagyra.


Táncoljatok: hopp- hopp-hopp,

Őzikék és mókusok.

Örömünnep ez a mai,

Tündököljenek szirmai.


Lágy fuvallat, enyhe szellő,

Cakkos szélű bárányfelhő,

Róla himnuszt zengjetek,

Öröm táncot lejtsetek.


Milyen nemes, milyen ékes,

Drága lénye mily fenséges.

Még a fényes napsugára,

Is táncol, ha őt meglátja.


Illat ára lenyűgöző,

Karcsú szára égbe törő,

Ahogy a szél fújdogálja,

Úgy hullámzik zöld ruhája.


Dacolva a viharral,

Hóval, széllel és faggyal,

Délcegen és büszkén áll,

Napsütésre s vízre vár.


Vándor! Le ne szakítsad!

Gyenge szirma elhervad.

Nem lesz dísze zöld mezőnek,

Selyem rétnek, legelőnek.


Hogyha te is arra járnál,

És egy percre ott megállnál,

Meglepődnél, amit látnál,

Nincs szebb ennél a virágnál.



Kiszámolós mondóka


Lelkem virágszála,

Ne menj a padlásra.

A padlás veszélyes,

A kislány szeszélyes.


Anyamák, anyarozs,

Ez a kislány takaros.

Aranyos és édes,

Csalfa tüneményes.


Cicka farka, ürömfű,

Csenge baba gyönyörű.

Erre-arra tekereg,

Tarka macska nyekereg.


Ide áll, oda áll,

Kis kezével szalutál,

Kígyót-békát kiabál,

Szénát-szalmát kitalál.


Szipi-szipi-sziporka,

Mézes, mázas csuporka,

Egér rágta uborka,

Eredj haza kis Gyurka.

(Készen van már a hurka.)





Makadámusz a varánusz


Makadámusz a varánusz,

Ült egy fán és bámult rám.

Megkérdeztem tőle.

-Mért nem fekszel kőre?


-Majd megüt a hőguta,

Nem lehetsz ilyen buta.

És feküdt a fán, az árnyékon

De nem volt más a tájékon.


Hát faggattam őt erősen.

-Itt miért nem esik eső sem?

Ő csak bölcsen hallgatott,

Tovább mégsem ballagott.


-Ha tetszik majd az énekem,

Barátom leszel énnekem?

Nem szólt semmi egyebet,

Csak bekapott egy nagy legyet.


A hallgatás beleegyezés,

Nem kell hozzá túl nagy ész.

Hát rákezdtem a dallamra,

S ő mosolyogva hallgatta. 



Manó lak


Két kis manó élt egy házban,

Boldogságban, vigasságban.

Minduntalan játszottak,

Ettek, ittak, mulattak.


Rosszalkodtak, huncutkodtak,

Még az ágyra is fölmásztak.

Ugrándozva nevettek,

Majd a földre leestek.


Meg sem kottyant hó-ha-hó,

Falra rajzolni, de jó!

Hű de hetyke kis szakáll,

Mely az állán kandikál.


Egyik Bodó másik Pál,

Sörte hajuk égnek áll.

Nem törődnek semmivel,

S be is érik ennyivel.



Mese a gipszmadárról


Kerekedett egy mese,

Nem tréfa a fele se,

Hogy megtörtént hiszed-e?

Hírét messze viszed-e?


Van egy madár, ül a fán,

Úgy hívják, hogy: Kaliván.

Mellette ül, Szonjapeti,

Ki a magot szórja-veti.


Pipike is csatlakozik,

Az ágon ő a harmadik,

Amint látod jó barátok,

Sosem haragudnak rátok.


Hogyha téged megkeresnek,

Vendégeid ők legyenek.

Ez a díszes társaság,

Nyomban felvidít, meglásd.



Mikulás bácsi


Mélabús télapó bandukol az utcán,

Cammogva lépked, fáradtan és lustán.

Nehéz a puttonya, bánatos a lelke,

Mert a vállát nyomja az egész világ terhe.


Télapó, télapó álljunk meg egy szóra!

Tanítsál meg engem minden szépre, jóra.

Senki sem tudhatja mily nehéz a sorsod,

Senki sem kérdezi mi a bajod, gondod.


-Rénszarvas szánt nem kapok,

Csizmám talpa elkopott,

Hideg van és fúj a szél,

Öreg szívem alig él.


-Drága Mikulás bácsi!

-Olyan jó téged látni.

Engedd, nekem had segítsek,

Fáradságodon enyhítsek.


-Köszönöm neked gyermekem,

Hogy könnyítesz a terhemen.

Tudod, milyen jól esik,

Ha megpihenhetek kicsit.


Látod, jót tenni jó dolog,

Télapó arca felragyog.

Már minden búja tovaszállt.

És jó kedvűen ment tovább.




Rímes-rémes vers



Szétolvadok, mint a vaj,

Úgy az idén, mint tavaly.


Ez a kislány, csak nyafog,

Azt kéri mit anya fog.


Vágtat a ló a pályán,

Csüng a Csenge apáján.


Ez a leves idegen,

Nem eszem csak hidegen.


Miért tagadod Éva vár,

Találka a Déva vár.


Szép dolog a szerelem,

S mi elromlott szerelem.


Megjött István levele,

Rút a király, le vele.


Ez a pléd egy hajót takar,

Rejtőzzön el, ha jót akar.


Ez a Csabi egy jól fejlett,

Belevaló, tök jó fej lett.


Pihe-puha jó takaró,

Szép álmokat-jót akaró.



Szappanbuborék


Ó mi szép, ó be szép,

Színes szappanbuborék.

Messze száll, szerte szét,

Kevés neki kert s a rét.


Nézem, nézem, kérem szépen,

Hol ér földet teremtményem.

Soha nem ért ilyen szégyen,

Nem találom, földön, s égen.


Kavarog, tovaszáll,

Isten tudja, merre jár.

Száz és száz szivárvány,

Tündököl a ruháján.


Oly vidáman integet,

Jóska, Pista ég veled!

Felröppenti, kósza szél,

Előbb-utóbb hozzád ér.




Színes álom


Álmodtam egy csuda jót,

Kéklő égen kis hajót.

Fénylő égen szivárványt,

Hintójában királylányt.


Csilingelő harangocskát,

Csörgedező patakocskát,

Illatozó rózsát,

Lompos farkú rókát.


Turbékoló galambot,

Szépen szóló harangot,

Napot, holdat, csillagot,

Mely az égen fönnragyog.


Csivitelő madarat,

Bámészkodó szamarat,

Duruzsoló darazsat,

Pislákoló parazsat.


Háromlábú zongorát,

Fehér s lila orgonát,

Nádfedeles házikót,

Tulipános ládikót.


Villás farkú fecskét,

Legelésző kecskét,

Fából készült szekeret,

Lakomázó egeret.


Nevetgélő gyereket,

Ki egy sárkányt ereget,

Nénikét ki tereget,

Színes ruha sereget.


Bárányfelhőt, kereket,

Utcát, rétet, tereket.

Gezemice lángost,

Pihe-puha vánkost.


Imádkozó sáskát,

Piros arcú mátkát,

Szélben szálló pitypangot,

Zengő-bongó visszhangot.


Habos torta szeletet,

Megenni, de jó lehet.

Bele akartam harapni,

De felébresztett valami.


Az óra hangja könyörtelen,

A fülembe harsog szüntelen,

S álmaim serege szerteszállt,

De a legtöbb már valóra vált.



Tavaszra várva


Legyen-e vers, melengető,

Hidegűző, tél kergető.

Tavaszt váró, rügyfakasztó,

Napfényt hívó, csalogató.


Kis madarak csicsergése,

Szórjon derűt földre-égre.

Énekünkkel és dalunkkal,

Hozzunk kedvet kacajunkkal.


Pezsdítsük fel a világot,

Szagoljunk illatos virágot.

Fessünk tarka pillangókat,

Ébresszük fel a szunnyadókat.


Mókázzunk és örvendezzünk,

Papírsárkányt eregessünk.

Búcsúztassuk el a telet,

Had jöjjön már a kikelet.


Nem kell nekünk már a hideg,

Északi szél messze vigyed.

Laput kötünk a talpára,

Hátizsákot a hátára,

Úgy küldjük el jég országba.


Kérjük meg az illetékes feleket,

Sándort, Józsefet és Benedeket,

Hogy tegyenek számunkra eleget,

Küldjenek, napfényt és meleget.


Édes, kedves gyerekek,

Perdüljünk táncra, ha lehet.

Irgum-burgum, ihaj-csuhaj,

Kergessük el a telet.



Teknős kaland


Udvarol az ékszer teknős,

Bókolnia vétek, mert nős.

Kalandokban hetvenkedős,

Mégis mondom több ő mint hős,

Mert a párja veszekedős.




Hogyha neje hírét veszi,

Haragjában eszét veszti,

S ha indulatát elereszti.

 Teknős koma jobban teszi,

Hogyha elfut. Uccu, neki!







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 122
Tegnapi: 122
Heti: 372
Havi: 4 081
Össz.: 307 047

Látogatottság növelés
Oldal: Gyerekversek Tolnai Évától 2.
Ábrahám Gyermekei Keresztény Közösség - Krisztus Teste - Eger - © 2008 - 2017 - abrahamgyermekei.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: bibliai kvíz kérdések és válaszok - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »